Wikiibíídiiya

Oozéí / Ayahkinii

(saad "Oozéí Bikéyah" hasínítą́ą́ʼ)
Oozéí, Kiisʼáanii; éí doodaiiʼ éí, Ayahkinii akwii shį́į́h ałʼąąh átʼéego beeʼwoojíʼ. Kwééʼiʼ naaltsoos bikáaʼgi éí Oozéígo deinizhíʼ doolééł.


Oozéí éí bitsį́ʼ yishtłizhii átʼé áádóó kiisʼáanii ałdóʼ daʼnilį́ʼ, áádóó bikéyah éí 12,635 dikʼą́ʼ kilometres aniiłtso (2,531.77 dikʼą́ʼ tsin sitʼą́ʼ aniiłtso), Hoozdo Hahoodzo biyiiʼdi dabighan. Oozéí Bikéyah éí 35°52′15″ NHK dóó 110°37′6″ EʼE-gi bił hazʼą́. Oozéí bikéyah éí Naabeehó bikéyah ałnííhgiʼ siʼáh. Akó ndi łahgo éí kéyah tʼáádi baʼsaahólǫ́ʼ, díí éí Oozéí Naabeehó bikéyah yigáádéístʼąąʼígíí áádóó díí éí bee hazʼáanii bikʼééstiʼgo akwii daʼdzá (Bee hazʼáanii Navajo-Hopi Land Settlement Act wolyéego). Dził nitságoʼná tʼáádi kéyah baʼyatʼiʼ.[1][2][3]

Oozéí bidah naatʼaʼí
Oozéí bánáhasdzo

2010 biyihah yę́ędą́ą́ʼ diné daaltágo, 18,327 ánéelą́ą́ʼ Oozéí dabighan.

Kiisʼáanii Anaashashí dineʼé daʼnilį́ʼígíí łaʼ Oozéí bikéyahgiʼ kédaʼhatʼíʼ, díí éí 1st Mesadi bikin naazniil. Kinígíí éí Naashashí (Hano) wolyé.

Nitʼąąʼ nahané

łahgo áshłééh

Oozéí Hasáanii

łahgo áshłééh

Kin Oozéí Hasáanii hólyéʼígíí éí tʼáá ałkʼiʼdą́ą́ akwééʼiʼ Oozéí kédaʼhatʼíʼ, 1150 biyihah yę́ędą́ą́ʼ dahooghan áádóó dishjį́ʼdi tʼáádi akwééʼiʼ dahooghan. Áádóó Oozéí iilį́į́hgo yaʼnitsídaʼkéés. 1540 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí 1,500–3,000 Oozéí akwééʼiʼ kédaʼhatʼíʼ[4].

Naakaii łibáʼiiʼ naaskáí

łahgo áshłééh

1540 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Naakaii Łibáhí Bikéyahdę́ę́ʼ Naakaii łibáʼii Oozéí yitʼáʼ naaskáí, áádóó iidą́ą́ naaltsoos bikáaʼgi bikʼéʼashchʼíʼ. Hastiin Francisco Vásquez de Coronado wolyéego Oozéí bitáádi naʼazhéézh áádóó díí hastiin éí Naakáí łíbáʼii bisiláołtsooí biGeneral nilį́ʼgo naʼazhéézh. Díí éí Óola hadéíntáágo naaskáí. Hastiin Francisco Vásquez de Coronado, Naashtʼézhídi naagáágo Oozéí yaʼhodiiztʼą́ą́ʼ. Áádóó éí Hastiin Pedro de Tovar wolyéego Oozéí bikéyahgo abidooláʼ, áádóó éí aadi óolá háínééztąąʼgo naayáʼ.[5]

Hastiin Pedro de Tovar Oozéí bikin Awatovi wolyédi niyá áłtsé áádóó éí aanį́ʼlá 16,000 Oozéí dóó Naashtʼézhí kédaʼhatʼíʼlá.[4] Áádóó akwiishíʼ ninaanáhahgo Hastiin García López de Cárdenas wolyéego Oozéí yiitáyaʼ áádóó Yootóji naayá ałdóʼ. 1582–1583 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Hastiin Antonio de Espejo wolyéego Oozéí yiitaayáʼ, áádóó éí anį́ʼ ashdlágo Oozéí bikin naazniil áádóó 12,000 anéélʼąąʼgo kédaʼhatʼíʼ.[4] Naakaii Łibáʼii bitsįʼ yishtłizhii yiitáá hinééhgo yaʼnidiikáí yę́ędą́ą́ʼ éí áádóó ayoo Oozéí bikéyahjíʼ nahasnaadaʼ, tʼáá Yootójiʼ tʼéiyá nidaʼhasná[5] Oozéí bikéyahdi dooʼayoo tó hólǫ́ʼígíí biniiná adoo nidaʼhasnáádaʼ. Naakáí bisiláołtsooí nidaʼnitʼáágo tʼéiyá Oozéí bikéyahdi chʼéídaʼkááh nitʼééh[6] Naakaii Łibáʼii Oozéí yitáá haasná yę́ędą́ą́ʼ éí Ééʼ neishoodii atah naʼhaaskáá, díí éí bitsįʼ yishtłizhii oodlani daʼdoolééł biniiyé. 1629 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí 30 ééʼnéíshoodí naʼhaaskáí oozéí bikéyahjíʼ, kin Awatovi hólyééhjíʼ. Aadi éí ééʼnéíshoodí bikin (church) adaʼyiilá. 1680 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Kiisʼáanii Naakáí yikʼéʼ daʼdéísdlį́į́h áádóó éí oozéí ééʼnéíshoodí ałdóʼ baʼchʼiʼdazhjéé bikéyahdę́ę́ʼ.

 
Ayahkinii bikin siniil, díí kin siniilígíí éí Deezʼáahjįʼ wolyé Naabeehó bizaadjíʼ ("Walpi" wolyé).

Kiisʼáanii Naakáí yikʼéʼ daʼdéísdlį́į́h

łahgo áshłééh

Ééʼnéíshoodí áádóó hózhǫ́ʼ oozéí oodlani adaʼyiiládaʼ, áádóó ééʼnéíshoodí oozéí yiikʼiʼjíʼ daʼnilį́į́hgo naʼhashzhiizh oozéí adoo ééʼnéíshoodíjíʼ adooʼiidiikáíʼígíí biniináʼ. Naaná Naakaii łibáʼii ałdóʼ oozéí atiʼdéíłʼį́ʼgo áádóó yiichʼíʼ nidaʼhwííłnáʼgo naʼhashzhiizh, áádóó tʼáá éí biniiná Oozéí áádóó Kiisʼáanii Yootójí kédahatʼį́ʼniʼígíí ałchʼíʼjíʼ dazlį́į́h áádóó Naakaii łibáʼii baa chʼiʼdazhjéé áádóó ééʼnéíshoodí ałdóʼ baa chʼiʼdazhjéé (díí éí Naakaii łibáʼii dóó ééʼnéíshoodí, tʼáá hwii akwii adaʼjítʼį́į́hgo biniiná akwii daʼ hódiilyá).[6] 1680 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Yootójí Kiisʼáanii kédahátʼíʼígíí daʼhóʼdéízʼááʼ, díí éí Naakaii łibáʼii dóó ééʼnéíshoodí bikʼíʼjį́ʼ daʼdiidlééłgo chʼíʼdaʼdi niilkááł hádoonídi.[6] Bilagáana anį́ʼgo éí íídą́ą́ Kiisʼáanii akwii tʼéigo áłtsé ałhééʼkáígo ałkááʼiijéé, áádóó akwii tʼéigo Naakaii łibáʼii yiikʼéʼdaʼdéísdlíʼ. Oozéí Awatovi hólyééhgi dabighanígíí éí tʼáá doo Naakáí łibáʼii dóó ééʼnéíshoodí yiikʼiʼjį́ʼ dazlį́į́hdaʼ[5], áádóó díí éí Oozéí akwééʼiʼ kéhatʼį́ʼígíí éí oodlani dazʼį́į́h[5]. 1700 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Naakáí łibáʼii Kiisʼáanii yiitʼáh ninadaʼhaazná.

Oozéí Hasáaniidi ałtsáʼiildééh

łahgo áshłééh
 
Oozéí Alcatraz hoolyéedi éélkid (1889 yę́ędą́ą́ʼ)

Oozéí Hasáanii hólyégiʼ éí Oozéí naakigo ałtsá daʼiiznáʼ, díí éí saah hólǫ́ǫgo biniiná. 1893 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Oozéí Hasáaniigiʼ éí áłchíní baʼoltá aalyá (Jį́ Óltaʼ), áádóó díí oltá éí Wááshindoondę́ę́ʼ oltá doolééł daʼnį́go kin daʼyiilá. Hastiin Lololoma wolyéego éí díí oltáʼígíí yéélą́ʼ haslį́į́h áádóó áłchíní daʼołtá doolééłígíí ałdóʼ biłlą́ʼgo yéésiʼzį́ʼ nitʼééh. Naaná Hastiin Lololoma éí Oozéí Hasáaniiʼígíí naatʼaanii nilį́ʼ nitʼééh. Áádóó łaʼ Oozéí adaʼnį́ʼgo éí áłchíní tʼáá doo bilagáana bioltági daʼoołtáʼiʼ daʼnį́ʼgo yééniikáí. Áádóó áłchíní éí tʼáá hooghangi adooléʼéʼ beeʼnantingo adooléʼéʼ yooʼhoołʼááh daʼnį́ʼgo; dooda daʼdinį́di. Hastiin Lomahongyoma wolyéego éí kwii tʼéigo binaatʼaanii nilį́ʼ nitʼééh. 1894 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Oozéí dooda daʼnį́ʼígíí, yééhaʼdazdlzíʼ. Áádóó Wááshindoon bisiláołtsooí bikáá ʼooʼoolʼááʼgo, Amá dóó azhéʼiʼ awáalyago biłʼadaʼaalyá. Díí éí Alcatraz hoolyéedi awáalya naʼhaztʼą́ʼ nitʼééh, tʼááłáʼiʼ nahahjį́ʼ.[4] Áádóó éí akwii hótʼį́į́h doo bikʼiʼjįʼ Oozéí naakigo ałtsá niná. Oozéí daʼdiináʼhiʼígíí éí Tłʼohchintójíʼ nidaʼhazná áádóó akwééʼéʼ bighan adaʼyiilá[7].

Oozéí dóó Wááshindoon, 1849–1946

łahgo áshłééh

1849 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Hastiin John S. Colhoun Wááshindoondę́ę́ʼ bikʼíʼ hódiiníʼ áádóó díí hastiin éí shádiʼááh dóó eʼeʼaahjí W.B.A.ji bitsįį yishtłizhii kéédahatʼínígíí yiiłnaalnishgo abidiilyá. Áádóó Yootódi yiniyésidaʼgo abidiilyá. 1850 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí tsostʼidgo Oozéí binaatʼaanii Yootógo yiikáá áádóó éí aadi Hastiin John S. Colhoun yííłʼałáh silį́į́h, díí éí Oozéí Wááshindoon bisiláołtsooí daʼyiikéédi. Siláołtsooí nihaʼadahaalyąąʼ doolééł daʼnį́į́hgo yééhádazdzíí; Naabeehó bidinéʼiʼ nidaʼbaahígíí doobóʼhónéíʼą́ą́hgo biniiná siláołtsooí yéékééd. Áádóó éí ałhaʼazlį́ʼ doobikʼijį́ʼ, 1851 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Tséhootsooídi Wááshindoon bisiláołtsooí bikin adaʼyiilá. Áádóó éí 1863–1864 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Naabeehó Hwéeldigo adaʼbidineeskáádi. Bilagáana Hastiin James J. Carleton Wááshindoon bisiláołtsooí binaatʼaanii nilį́ʼgo Hastiin Biʼééʼ Łichíiʼii Naabeehó yiichʼiʼ yiiyiiłʼááhdi áádóó éí Naabeehó Hwéeldigo néíneeskáádi.[7] 1847 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Gáamalii Áshįįh Biiʼtó Hahoodzoji nidaʼhanééhgo yaʼniidiikáí áádóó éí Bitsįʼ yishtłizhii Gáamalii biʼoodláʼ daʼyoodlááʼ doolééłdaʼnizingo bitsįʼ yishtłizhii yiitáákáígo yaʼnidiikáí.[6] Gáamalii Hastiin Jacob Hamblin éí Oozéí bikéyahgo naayá áádóó éí aadiʼ Oozéí yiitaayá, díí éí 1858 biyihah yę́ędą́ą́ʼ. 1875 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Gáamalii bichurch łaʼ adaʼyiilá Oozéí bikéyahdi.[7]

Oozéí bikéyah bikáaʼgi áłtsé Óltaʼ

łahgo áshłééh

1875 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Bilagáana Hastiin Thomas Keams Oozéí binaatʼáanii Wááshindoon Kin Náhalgháígo neezhéézh, aadi Hastiin alą́ąjįʼ dahsidáhígíí Chester A. Arthur yiił ałah daʼaslį́ʼ. Aadí Hastiin Lololoma, bilagáana kéhatʼinígíí bił nizhónigo yaʼtsiʼdéízkééz áádóó Bilagáana bioltá Oozéí bikéyahdi doolnį́į́ł áádóó akwii tʼéigo Oozéí ałdóʼ naasdookáá.[7] 1886 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí naadiingo Oozéí binaatʼaanii naaltsoos haʼdéídiilá, díí naaltsoos éí Oozéí bikéyah bikáaʼgi Oltá adoolnį́į́ł biniiyé.[4] 1887 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Hastiin Thomas Keams Oltá ą́ą́ʼ áyiilaa Lókʼaaʼdeeshjindi, díí éí Oozéí baʼáłchíní daʼoołtá doolééł biniiyé,[7] díí oltá éí Keams Canyon Boarding School wolyé nitʼééh. Oozéí Hasáaniigi łaʼ Oozéí dabighanígíí bilagáana bioltá doo biłyáʼadaʼtʼééhda, áádóó baʼáłchíní ałdóʼ doo bilagáana bioltágo daʼołtáʼda. Díí oltá ʼááʼayaaʼígíí éí doodishjį́ áłchíní daʼołtáʼgi atʼáhgo, daʼoltáda nitʼééh. Díí oltá éí bitsįʼ yishtłizhii, iidlį́į́hígíí doobeeʼhozʼááhdaʼ áádóó bitsįʼ yishtłizhii bizaad ałdóʼ doo beeʼhózhʼááhda nitʼééh; Bilagáana bizaad dóó bilagáana nitsékéésígíí átʼéego áłchíní nidaʼnitin nitʼééh[4] (áłchíní brain wash adaʼbidiilyá). Naaná Oodláanii American Baptist wolyéígíí ałdóʼ aadi áłchíní Diyin God bizaad yéénidéíntingo oltá nitʼééh.[8] 1890 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Commissioner of Indian Affairs dóó łaʼ Wááshindoondę́ę́ʼ yiikáí díí éí oltá yaʼnidaʼnitá yiniiyéʼ yiikáí, áádóó nitʼééh doołąʼ áłchíní daʼołtágo haʼdéʼdéísʼį́ʼ. Áádóó Oozéí baʼáłchíní dooda ołtáʼígíí ayaalyágo yiiłʼadaʼiilá.[4]

Oozéí dóó Naabeehó ałchʼį́ʼ saad nidzin kéyah biniiná

łahgo áshłééh

Naabeehó Oozéí yiigágo kédaʼhatʼíʼniígíí atah Hwéeldigo nidaskáí áádóó aadę́ę́ ninaʼdaʼhaasnágo, dabikéyah yééhgo ninaʼdaʼhaasná. Áádóó díí kéyah choodaʼyoołyį́į́hígíí éí tʼáá Naabeehó bikéyahgo yaʼnitsídaʼkéés, naaá Oozéí éí doo akwii tʼéigo yiinééłnį́į́hdaʼ. Naabeehó Oozéí bikéyah yiikáaʼgi dabighan áádóó Naabeehó bilį́į́ ałtsó chʼil déíłchoozh, díí Oozéí doobiłʼáánidaʼ. Éí biniiná Oozéí Wááshindoongo saad nidéístʼíʼ; Naabeehó nihikéyah chódaʼyoołíʼ áádóó bilį́į́ ałtsó chʼil déínííłchʼoozh, danííhgo Wááshindoondę́ę́ʼ beeʼhazaanii daʼyiikééd. Díí beeʼhazaanii éí Oozéí yiikáʼadoolwołígíí daʼyiikééd[9]. 1882 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Wááshindoondę́ę́ʼ Oozéí kéyah baʼhadzo; Bee hazʼáanii Executive Order of 1882 wolyéego Oozéí baʼaalyá (Kin Náhalgháídi Hastiin alą́ąjįʼ dahsidáhígíí Chester A. Arthur, daʼsidah yę́ędą́ą́ʼ naaltsoos executive order ayiilyá.)[10].


Díí Oozéí kéyah baʼhadzoʼígíí éí 3,863 dikʼą́ʼ tsin sitʼą́ʼ aniiłtsohgo (10,010 dikʼą́ʼ km) kéyah baʼhadzo, akó ndi kéyahígíí éí łaʼ bitsįʼ yishtłizhii chooyóółį́ʼ doolééłígíí beehazʼą́ągo aalyá. Díí éí Secretary of the Interior baʼdéíʼtʼáá, áádóó bitsįʼ yishtłizhii chooyóółį́ʼ doolééłígíí yééhadoodzíʼ[11]. Kéyah hadzoʼígíí éí Naabeehó yiyiidaʼ bighan áádóó tʼáá akóh choodaʼyoołį́ʼ. Naas naʼhodéíshjiizhgo Naabeehó naʼnéístʼą́ʼ áádóó díí Oozéí saad daʼhaslį́į́h Wááshindoongo, Naabeehó tʼáádi Oozéí bikéyah bikáaʼgi dabighan. Kéyah 1882 biyihah yę́ędą́ą́ʼ nihah hadzo yę́ę́h, daʼnį́į́hgo saad nidéísʼąąʼ [12]. Áádóó 1936 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Bureau of Indian Affairs (BIA) 1882 Executive order kéyah hadzoʼ yę́ę́h ałtsá déídzoʼ, 18 land managementgo aalyá. Kéyah District 6 wolyéígíí éí Oozéí baʼdéítʼą́ʼ, Oozéí kéyah chooyoołį́ʼ doolééł biniiyé. Naaná łájíʼ éí Naabeehó dóó Oozéí ałhééłtʼéʼgo kéyah chooyoołį́ʼ doolééłgo aalyá (Bilagáana bizaadjí Navajo-Hopi Joint Use area (JUA) wolyé). Díí kéyah ałhééłtʼéʼgo chooʼį́į́h doolééłígíí éí doo akwiidzádaʼ, ałchʼį́ʼ saad hólǫ́ǫgo baʼhahólzhiizh.[12]

1958 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Oozéí Naabeehó yéénidaʼasdzooz, 1882 kéyah hadzo yę́ę́hígíí biniiná (Healing vs. Jones). Dį́į́ nahah baʼhwiitʼį́į́hgo, áádóó ánihwiiʼaahii Oozéí yiichʼiʼjí hadzíí kéyah District 6ígíí éí Oozéí baʼdéítʼáá. Akó ndi ánihwiiʼaahii éí Naabeehó yaʼhadzii, díí éí Naabeehó 1882 biyihah yę́ędą́ą́ʼ kéyah hadzoʼígíí choodaʼyoołį́ʼgo akwii shį́į́h nahah, áádóó éí kéyahígíí tʼáá hashį́į́h niłtsógo tʼáábiʼ doolééł déíznídiʼ. Áádóó kéyahígíí ałniiʼ dooałtsádzo (50% Naabeehó bikéyah doolééł áádóó 50% éí Oozéí bikéyah doolééł, haʼdooniidi aahwiinítʼį́ bá hooghan hótsádiʼdę́ę́ʼ)[13]. Áádóó díí akwii tʼéigo chʼoʼhootʼąąʼgo Oozéí doo biłyáʼátʼééhgo yaʼtsíʼda déízkééz, Oozéí éí tʼáá átʼé 1882 kéyah hadzo yę́ę́h yookééd nitʼę́ę́h; doo akwiidzádaʼ[14].

Naas naahoodéíshjiizhgo éí tʼáá kéyah biniiná saad hólǫ́, díí éí yéigo saad hazlį́į́h tsékǫʼ hadéílį́į́hgo. 1966 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Hastiin Robert Bennett (BIA Commissioner), naaltsoos háídiilá "Administrative order" wolyéego, díí naaltsoos éí kéyah bikáaʼgi kin anííhdiʼígíí dooʼadaʼdoolnííłdaʼ, naaná atiin ałdóʼ tʼáá dóó binidaʼanishíʼ, nííhgo naaltsoos ayiilá (Kéyah yiistin wolyé Naabeehó bizaadjí / bilagáana bizaadjí éí "Bennett Freeze" wolyé). Díí kéyah yiistin aalyáʼígíí éí doo 1882 kéyah hadzó yę́ę́h tʼéiyá biyiigiʼkéyah yiistingo aalyádaʼ; tłʼóójígo tʼáá Naabeehó bikéyah bikáájí ałdóʼ kéyah yiistingo aalyá, díí éí Tó Naneesdizí, Naʼníʼá Hayázhí, áádóó Yaaniilkʼidjįʼ kéyah yiistingo aalyá. Dííshjíʼdi díí kéyah yiistinígíí biniiná tʼáá ałchʼįʼ saad hólǫ́.

1974 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Wááshindoondi bee hazʼáanii ádeiłʼíníʼígíí beeʼhazʼáanii Navajo-Hopi Land Settlement Act of 1974 wolyéego adaʼyiilá. Díí beeʼhazáanii éí kéyah ałhééłtʼéʼgo chooʼííh doolééł biniiyé hadzo yę́ę́h (Joint Use Area), ałtsá déízdzo. Kéyahígíí éí łaʼ doo Hopi Partitioned Lands (HPL) wolyéego aalyá, áádóó łaʼ doo éí Navajo Partitioned Lands (NPL) wolyéego aalyá áádóó kéyah yiistinígíí ałdóʼ codified aalyá (U.S. Congress 1974, 640d-9(f)). Díí beeʼhazáanii binikáá góneʼ, Oozéí kéyah baʼdéítʼááʼígíí bikáaʼgi Naabeehó dabighanígíí naahjíʼ adaʼbidinoolkáád. Naaná Oozéí ałdóʼ tʼáá akwii daʼbidoonį́į́hdi. 100 Oozéí Naabeehó bikéyah bikáá doobikʼiʼnookáád, díí éí Oozéí táágo nidasdlį́į́h. Áádóó 10,000 Naabeehó Oozéí bikéyah bikʼiʼnoolkáád, díí éí Chʼilzhóoʼgo adaʼiizná (New Lands wolyé aadi kéyah Naabeehó baʼdéítʼááʼígíí). Akóndi tʼáá díkwííʼí Naabeehó tʼáadoo kéyah bikʼiʼnoolkáá da, díí éí Dził Nitsaaídi Naabeehó dabighanígíí. Tʼáádi aadi dabighan.[12] Díí beeʼhazʼáanii éí dookéyah biniiná saad hólǫ́ doolééł biniiyé akwii tʼéigo aalyá, áádóó tʼáá áła ałtsá dasdzoʼgo éí doobaʼsaad hólǫ́daʼ, kwiindzingo akwiilyá.

1992 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Kéyah yiistinígíí naʼjį́ʼ kwiilá (Aahwiinítʼį́ bá hooghandę́ę́ʼ akwii daʼdinį́), áádóó táá nahah dookéyah yiistingo. Áádóó táá naahah doo bikʼíʼjíʼ éí kéyah yiistingo anaalyá. Naabeehó Oozéí bikéyah bikáaʼgi dabighanígíí éí 75 nahaigo kéyah lease baʼadaalyá (U.S. Congress 1996). 26 Naabeehó éí doo 75 nahaigo kéyah lease adoo bizhí yiikáá adaʼyiiládaʼ, áádóó doonaʼjįʼ abidiniilkáádaʼ.[14] Aahwiinítʼį́ bá hooghanjí tʼáá akwiidi shį́į́h yaʼanaatʼíʼ, aadi ánihwiiʼaahii Oozéí kéyah baʼdéítʼááʼ nidaʼdinį́.

Wááshindoondi bee hazʼáanii ádeiłʼíní bidahdę́ę́ʼ naaltsoos ninaaltsoos "Repeal section 10(f) of Public Law 93-531" wolyéego ninaaltsoos, kéyah yiistinígíí najį́ʼ kwiinidoolnį́į́ł haʼniihgo, díí éí Hoozdo Hahoodzojí Bilagáana Hastiin J.D. Hayworth akwii tʼéigo naaltsoos ninééłtsóós. Akó ndi doo bichʼį́ʼ beeʼlą́ʼ alééhdaʼ. 2009 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Hastiin alą́ąjįʼ dahsidáhígíí Barack Obama Beeʼhazʼáanii Senate Bill 39 (S.39) bikáaʼgi bizhí ayiilá, díí beeʼhazʼáanii éí kéyah yiistinígíí naʼjį́ʼ kwiin doolnííł bikáá. Hoozdo Hahoodzodę́ę́ʼ bilagáana Hastiin John McCain dóó bilagáana Asdzání Ann Kirkpatrick nitságo Naabeehó yikáá aalwod, díí beeʼhazʼáanii kéyah yiistinígíí naʼjį́ʼ kwiindoolnį́į́ł niihgo yinaashnish. Dííshjį́ʼgo éí kʼad Beeʼhazʼáanii Public Law No. 111-18, beeʼoonish.

Oozéí Hayázhíʼgi kéyah hadzoʼígíí

łahgo áshłééh

1934 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Oozéí Naabeehó yéénidaʼasdzooz kéyah biniiná, díí kéyah éí Oozéí Hayázhí goná áádóó Tó Naneesdizí goná, kéyah baʼdaʼhwiintʼíʼ. Oozéí naaltsoos nidéístsoozígíí éí Naabeehó bikéyah nitságo aalyáʼígíí, Oozéí Hayázhígiʼ Naabeehó yééboʼholnį́į́h. Oozéí Hayázhígiʼ Oozéí bikéyah hadoodzo, danį́go naaltsoos nidéístsooz áádóó Oozéí akwiigo shį́į́h kéyah bikáaʼgi diyingo yáʼnitsíʼdakéés áádóó aadi naʼdaʼiiłníʼgi ałdóʼ Oozéí bikéyah doolééł daʼdinį́ʼdiʼ. Díí dooakwii tʼéídaʼ Naabeehó kéyah akwii tʼéigo baʼdéí tʼááígíí, daʼnį́ʼgo naaltsoos nidéístsooz. 1934 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Oozéí Hayázhígiʼ 400 ánéelą́ą́ʼ Oozéí dabighan[15].

Naas nahodéíshjíízhgo tʼáá yéí kéyah biniiná saad hólǫ́ǫgo. 1966 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Hastiin Robert Bennett (BIA Commissioner), naaltsoos háídiilá "Administrative order" wolyéego, díí éí kéyah yiistingo ayiilá. Díí tʼáá akwii tʼéigo 60 nahai, 1992 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Aahwiinítʼį́ bá hooghandę́ę́ʼ kéyah yiistinígíí naʼjį́ kwiidaʼ yiilá (U.S. District Court akwii tʼéigo yééhaʼdasdzii). Díí kéyah yiistinígíí éí Oozéí binahaghá biniiná kéyah yiistinígíí éí dooakwii tʼéídaʼ, hadoonį́ U.S. District Courtdę́ę́ʼ. Áádóó iidą́ą́ ałdóʼ Oozéí Hayázhígiʼ 60,000 acres (24,300 hectares) kéyah baʼhadzo.[15]

1995 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Oozéí naaltsoos ninaʼdéístsooz U.S. District Courtgo; díí dooakwii tʼéídaʼ daʼnį́ʼgo, kéyah yiistinígíí éí ʼąąndoolnį́į́ł daʼnį́ʼgo naaltsoos nidéístsooz. Áádóó U.S. 9th Circuit Courtdę́ę́ʼ kéyah yiistinígíí ʼąądaʼyiidlá áádóó Oozéí bikíjí niniikę́ę́z [16]. Naaná Oozéí ałdóʼ naʼdaʼiiłníʼígíí ałdóʼ beeʼbaʼlą́ʼ azlį́į́h.

2009 biyihah yę́ędą́ą́ʼ beeʼhazʼáanii S.39 beeʼlą́ʼ azlį́į́h, díí éí kéyah yiistinígíí naʼjį́ʼ kwii naalyá. Áádóó kʼad éí Beeʼhazʼáanii Public Law No. 111-18, beeʼoonish.

Oozéí biWááshindoon

łahgo áshłééh

Oozéí biWááshindoon éí Niłchʼiʼtsoh 19, 1936 biyihah yę́ędą́ą́ʼ aalyá, áádóó Oozéí biConstitution dóó bee hazʼáanii By-Laws wolyéígíí éí beeʼoonish.[7] Oozéí biBéésh bąąh dah siʼání yaʼandájááʼígíí éí bee hazʼáanii bąąh silá, áádóó Oozéí dinéʼiʼ yaʼyááłtiʼ. Áádóó Oozéí bikéyah bikáágo bee hazʼáanii adéíłį́ʼ, áádóó łáhdę́ę́ʼ ałąąh dinéʼiʼ biWááshindoon yiłałgáádeitʼááh (Kin Náhálgaaídę́ę́ʼ áádóó Kin daʼnaazhjááʼígíí ałdóʼ yiłałgáádeitʼááh).

Oozéí biBéésh bąąh dah siʼání, yaʼanáájááhígíí éí 17. Díí éí Oozéí biKin naazniildę́ę́ yaʼanáájááh. Naakai naahahgo daʼnidinbį́į́h, áádóó éí łáh baʼanáádaʼ iinííł. Oozéí biWááshindoon éí tree branch government átʼé akón di, Oozéí bibéésh bąąh dah siʼání beeʼ hazʼáanii bąąh silá.[17]

Oozéí bizaad

łahgo áshłééh
 
Oozéí saanii eelkid 1922 biyihah yę́ędą́ą́ʼ, Edward Curtis wolyéego ayiiłkid; Tsiigáá nimaazgo ashtʼéélyágo éí dooʼayééhgo naagáágo yaʼhalné (ałkʼiʼdą́ą́ akwii tʼéí nitʼę́ę́h)

Oozéí bizaad éí Uto-Aztecanjíʼ atah yiisdzoh[18] Áádóó dishjį́ʼgo éí Oozéí bilagáana bizaadjíʼ tʼéiyá yaʼdaałtiʼ adóółá éí tʼáá ałchʼiʼjí yééʼyaʼdałtiʼ. 1990 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Oozéí bizaad naaskáá, iidą́ą́ éí 5,000 Oozéí bizaad yééʼyaʼdaałtiʼ. Naaná diishjį́go éí Oozéí baʼałchini nindéíntin áádóó Oozéí bizaad binaaltsoos "Hopi-English dictionary" wolyéígíí ałdóʼ hólǫ́, díí naaltsoos éí Hastiin Emory Sekaquaptewa ayiilá.

Oozéí bizaad example átʼé:[19][20]

Oozéí bizaadjí Diné bizaadjí Oozéí bizaadjí Diné bizaadjí Oozéí bizaadjí Diné bizaadjí
pòoko łééchąąʼí kawayo łį́į́ʼ mosayru ayání
sowiʼyngwa bįįh jhoonaw shash toho náshdóí
taavo gah uvakwahu atsá qömvi łizhin
qöötsa łigaii paalangpu łichíʼí mokingpu dinootłʼizh
sakwa dootłʼizh tsorongpu dinilchíí’ suukyaʼ tʼááłáʼiʼ
lööyöʼ naaki pàayoʼ táá naalöyöʼ dį́į́
tsivot ashdlaʼ navay hastʼąą tsangeʼ tsostsʼid
nanal tseebíí pept náhástʼéí pakwt neeznáá


Oozéí/Ayahkinii daʼbikin naaznilígíí

łahgo áshłééh
 
Oozéí hastiin atłʼóóhgo eelkid.

Áłtsé deezʼáahgi kin naaznilígíí

Naaki góneʼ deezʼáahjiʼ kin naaznilígíí

Táá góneʼ deezʼáahjiʼ kin naaznilígíí


Ałdóʼ yídííłtah...


 Béésh Łichíʼii biyiʼdóó ił Nahazʼą́ baa Haneʼ


 bitsʼą́ą́dóó ééhózinii
  1. ^ aisc.org
  2. ^ kstrom.net
  3. ^ nau.edu
  4. ^ 4.0 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 Whiteley, Peter M. “Deliberate Acts.” Tucson, Arizona: The University of Arizona Press, 1988: 14–86. Tʼáátsoh 30, 2010.
  5. ^ 5.0 5.1 5.2 5.3 Brew, J.O. “Hopi Prehistory and History to 1850.” In Alonso Ortiz, vol. ed., Southwest, vol. 9, in William C. Sturtevant, gnl. ed., Handbook of North American Indians. Washington, D.C.: Smithsonian Institution, 1979: 514–523.
  6. ^ 6.0 6.1 6.2 6.3 Clemmer, Richard O. “Roads in the Sky.” Boulder, Colorado: Westview Press, Inc., 1995: 30–90. Yaʼiishjaash chili 02, 2010.
  7. ^ 7.0 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 Dockstader, Frederick J. “Hopi History, 1850–1940.” In Alonso Ortiz, vol. ed., Southwest, vol. 9, in William C. Sturtevant, gnl. ed., Handbook of North American Indians. Washington, D.C.: Smithsonian Institution, 1979: 524–532. Yaʼiishjaash chili 06, 2010.
  8. ^ Adams, David Wallace. “Schooling the Hopi: Federal Indian Policy Writ Small, 1887–1917.” The Pacific Historical Review, Vol. 48, No. 3. University of California Press, (1979): 335–356. Yaʼiishjááshchilí 12, 2010.
  9. ^ Martin/McCarty, p. 31. Yaʼiishjááshchilí 13, 2010.
  10. ^ Martin 2005, Yaʼiishjááshchilí 13, 2010.
  11. ^ Arthur 1904. Yaʼiishjááshchilí 13, 2010.
  12. ^ 12.0 12.1 12.2 Martin/McCarty, p. 32. Yaʼiishjááshchilí 13, 2010.
  13. ^ Shepardson, Mary. 1983 Development of Navajo Tribal Government In Handbook of North American Indians: Vol X. Alfonso Ortiz, ed. Washington: Smithsonian Institution Press. Yaʼiishjááshchilí 13, 2010.
  14. ^ 14.0 14.1 The Hopi Tribe. 2005 Tutsqua Ancestral Land. Yaʼiishjááshcilí 13, 2010.
  15. ^ 15.0 15.1 Martin/McCarty, p. 33. Yaʼiishjááshchilí 13, 2010.
  16. ^ U.S. 9th Circuit Court of Appeals. 2005 Masayevsa vs. Zah case 93-15109. Yaʼiishjááshchilí 13, 2010.
  17. ^ Oozéí biwááshindoon. hopi-nsn.gov. Ghąąjįʼ 28, 2010.
  18. ^ Hopi language. britannica.com. Ghąąjįʼ 28, 2010.
  19. ^ Vocabulary Words in Native American Languages: Hopi. native-languages.org. Ghąąjįʼ 28, 2010.
  20. ^ Hopi Animal Words. native-languages.org. Ghąąjįʼ 28, 2010.
  • Martin, John F. 2005 ASB 321: Indians of the Southwest. Class lectures.
  • Arthur, Chester A. 1904 Moqui (Hopi) Reserve Executive Order In Indian Affairs: Laws and Treaties, Vol I. Charles J. Kappler, ed. p. 805. Washington: U.S. Government Printing Office.
  • Martin, John F. and Teresa L. McCarty. N.d. The Greater Southwest. Tempe: the Alternative Copy Shop.


 Díí naaltsoos yídííłtah shį́į́
  • Clemmer, Richard O. "Roads in the Sky: The Hopi Indians in a Century of Change". Boulder: Westview Books, 1995.
  • Frank Waters, The Book of the Hopi, Penguin (Non-Classics), (June 30, 1977), ISBN 0-14-004527-9


 
Nizhónígo
ályaa