Maricopa Dineʼé

Maricopa Dineʼé éí doodaiiʼ éí Piipaash / Pipatsje Dineʼé ^[1] éí Bitsįʼ yishtłizhii átʼé, Hoozdo Hahoodzodi éí daʼbikéyah. Naakétłʼáhí bikéyah bikáaʼgi kédaʼhatʼį́ʼ; Kéyah Salt River Pima-Maricopa Indian Communitygi áádóó Gila River Indian Communityjiʼ ałdóʼ kédaʼhatʼį́ʼ. Díí naakigoʼ bitsįʼ yishtłizhii éí chooʼhoolʼį́į́hgoʼ kéhatʼį́ʼ. Maricopa Dineʼé Pee Posh wolyégiʼ éí Tooh Díkʼǫ́zhí bibąąhgoʼ daʼbighan, áádóó Xalychidom Piipash wolyéígíí éí Tooh Áshįįh ^[2].

Nitʼąąʼ nahané

Maricopa Dineʼé éí Tó Ntsʼósíkooh dóó Tooh Díkʼǫ́zhí ałhiihdiilį́į́hnidiʼ kédaʼhatʼį́ʼgo daʼbighan nitʼę́ę́h; Yuma bigháádi, aadi ayiisiʼ daʼbikéyah nitʼę́ę́h. 1501–1600 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí nidiiná anaa daʼhazlį́į́hgo biniiná. Díí éí Quechan Dineʼé dóó Dilzéehii nidaʼdibaahgo biniiná Maricopa Dineʼé nidaʼdiiná. Díí éí Naakétłʼáhí bikéyahjigo. 1840’s biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Tahoniigááh dóó adooléʼeʼ nidasnį́į́hgo Maricopa Dineʼé anéélʼą́ą́hígíí yááʼadineesʼąąhdi. Áádóó éí biniiná Naakétłʼáhí Dineʼé yił ałhaʼdeetʼaah áádóó chooʼdaʼholį́į́hgo haʼhoolzhiizh. 1857 biyihah yę́ędą́ą́ʼ anaa naʼdaʼhazlį́į́hgo Naakétłʼáhí Dineʼé dóó Maricopa Dineʼé, Dilzéehii dóó Quechan Dineʼé yiikʼéh daʼdéísdlį́į́h; díí éí Maricopa Wells hoolyéedi nidaʼhíínéísdon.

Naakétłʼáhí Dineʼé yiiłkéídaʼhatį́ʼgoʼ éí daʼakʼéʼjiʼ naanishígíí yidaʼhółʼąąh. Áádóó éí binidaʼnishgoʼ yéé akʼiʼnidaʼdikaigoʼ iiná adéíłį́ʼ.^[1].

1801–1900 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Bilagáana nidaʼhanę́ę́hgoʼ yaʼnidiikai áádóó éí Maricopa Dineʼé dóó Naakétłʼáhí kéyah yaʼhádeisdzoʼ. Díí kéyahígíí éí Gila River Indian Community dóó Salt River Pima-Maricopa Indian Community wolyé. Áádóó oodlani Presbyterian wolyéígíí Maricopa Dineʼé yiitáákaigoʼ yiiłnidaʼ halnéʼgoʼ naaskai. Áádóó Bureau of Indian Affairsdę́ę́ʼ ałdóʼ beeʼhazʼáanii bitsįʼ yishtłizhii bee yiiljiizhígíí adaʼyiilá áádóó éí yee déílnishgo ákwii shį́į́h nahai. 1914 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Wááshindoondę́ę́ʼ beeʼhazʼáanii Dawes General Allotment Act wolyéego yéédaʼdéíshnish (Díí beeʼhazʼáanii éí bitsį́ʼ yishtłizhii bikéyah tribal-held landsígíí individual ownership nilį́į́hgoʼ adaalyaʼ). Áádóó éí 1926 biyihah yę́ędą́ą́ʼ B.I.A. éí ałhiikaigoʼ Pima Advisory Council wolyéego adaʼyiilá, díí éí Naakétłʼáhí dóó Maricopa Dineʼé yaʼyáádaałtíʼ, adooléʼeʼ baʼhwiintį́ʼgo. 1936 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Naakétłʼáhí dóó Maricopa Dineʼé ałhiikaigoʼ ałhaʼdeetʼaah, díí éí Naakétłʼáhí Dineʼé dóó Maricopa Dineʼé biWááshindoon biConstitution hólǫ́ doolééł haʼnį́į́hgoʼ ałhaʼdeetʼaah. Áádóó éí binaajįʼ self-governance hólǫ́goʼ aalyá.^[1]

1930’s biyihah yę́ędą́ą́ʼ Tooh Díkʼǫ́zhí dooniʼlį́į́hdaʼ silį́į́h, bilagáana tó yaʼdanichį́ʼgoʼ łáhjiʼgo adazlį́į́hgo adaʼyiilá. Áádóó 1974 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Naakétłʼáhí Naaltsoos nidéístsoos, Gila River Adjudication wolyéego naaltsoos niiltsoos. Díí éí Aahwiinítʼį́ bá hooghandi naaltsoos yaʼaltsooz áádóó aadi baʼhwį́į́ntį́ʼgo ákwii shį́į́h nahai. 2008 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Naakétłʼáhí daʼhóneisná: largest Indian water-rights settlement, haʼnį́į́hgoʼ naaltsoos bee nidaʼneisdéí.

Maricopa Dineʼé bizaad

Maricopa Dineʼé bizaad éí River Yuman Dialect átʼé áádóó Hokan-Siouan saadjiʼ atah yiisdzoʼ.^[1] Díí éí Maricopa Dineʼé bizaad, example átʼé^[3]:

Maricopa Dineʼé bizaad	Diné bizaad	Maricopa Dineʼé bizaad	Diné bizaad	Maricopa Dineʼé bizaad	Diné bizaad	Maricopa Dineʼé bizaad	Diné bizaad
shenthik	tʼááłáʼiʼ	ipa	hastiin	xmaalym	łigaii	xat	łééchąąʼí
xvikk	naaki	sinyaok	asdzání	qwesm	łitsooí	qwaqt	łį́į́ʼ
xmokk	tááʼ	nyaa	jóhonaaʼéí	xwetm	łichíʼí	qwaaq	bįįh
chmpapk	dį́į́	xlyʼa	ooljééʼ	nyiilyk	łizhin	mxweth	shash
sarapk	ashdlaʼ	xa	tó			mipukwimisish	náshdóí
xamxukk	hastą́ą́					xalyʼaw	gah
pxkyeek	tsostsʼid					xshpaa	atsá
sapxukk	tseebíí					milxwee	gólízhii
nymxmokk	náhástʼéí
shaxukk	neeznáá

bitsʼą́ą́dóó ééhózinii

^ ^1.0 ^1.1 ^1.2 ^1.3 Pritzker 56. (Niłchʼiʼtsózí 6, 2010).
^ Maricopa Potters. Niłchʼiʼtsozi 6, 2010.
^ Antone, Caroline. Piipayk m'iim. Salt River: Oʼodham Piipaash Language Program, 2000.

Pritzker, Barry. A Native American Encyclopedia. Oxford: Oxford University Press, 1998. ISBN 0-19-513877-5.

[pf-1] 1.0 ^1.1 ^1.2 ^1.3 Pritzker 56. (Niłchʼiʼtsózí 6, 2010).

[2] Maricopa Potters. Niłchʼiʼtsozi 6, 2010.

[3] Antone, Caroline. Piipayk m'iim. Salt River: Oʼodham Piipaash Language Program, 2000.

[1]

[2]

[3]