Ooljééʼ

Ooljééʼ éí nahasdzáán yinádaał, áádóó Yágháhoníkáán biyiidiʼ ooljééʼ naaznilígíí, ałgáá naʼniilgo Nahasdzáán biʼooljééʼígíí ashdlaʼ góneʼ yiisdzo. Ooljééʼ dóó nahasdzáá asdááʼ tʼáá ałhéé niłtsóʼ (1/4 ooljééʼ beeʼááʼooh aniiłtsó, áádóó 1/81 beeʼááʼooh aniiłdas, Nahasdzáán biłʼałgááʼnaʼniilgo). Ooljééʼ nahasdzáán yiinaʼdałgoʼ, ooljééʼígíí dooʼnaʼbaałdaʼ (Tʼááłáʼiʼdę́ę́go nahasdzáán bichʼį́ʼgo siʼą́ą́h áádóó ooljééʼ niwódę́ę́go anólinígíí doonidéíltsádaʼ nahasdzáán bikáádę́ę́ diniitʼį́ʼgo). Ooljééʼ bikáaʼgi éí tsékǫ́ʼ naʼhalingo łizhin áádóó łahgo éí łééhdaʼhósdzá, díí éí Yágháhoníkáán biyiidiʼ tsé nidaʼtʼáʼígíí łeeh yiilwod ajį́ʼ. Ooljééʼ bikáágo łahgo daʼjizhin, akóh éí ałkʼidą́ą́ volcano daʼdéísdǫǫh, áádóó akóh beeʼhólzhin. Akwííshį́įdi mííl nahai ooljééʼ nahasdzáán yinaadaałgo, áádóó ałʼąą dineʼé naʼhidiizid adéíłʼį́į́hígíí ooljééʼ haʼnadahígíí bikééhgoʼ adaʼyiilá. Naaná ooljééʼ nahasdzáán yiinaʼdaałgo tónteel ałdóʼ naʼyiiłnáʼ. Áádóó ooljééʼ éí 384,403 km andzáádiʼ siʼą́ą́h. Ooljééʼ ałnííʼ góneʼ ałtsá dzohgoʼ éí 3,474 km aniiłtsoʼ.

Ooljééʼ
Ooljééʼ
Nahasdzáán yinaadááh

7.3477 × 10²² kg	aniiłdas
3,476.28 km	áníłtso (ałnííʼ góneʼ ałtsádzohgo)

Ooljééʼ éí nahasdzáán yinádaał, áádóó táádiin neilkááʼgo (29.5 ayiisígíí) ałtsoʼ nahasdzáán yinadáʼ. Ooljééʼ dooyiitʼį́į́hgo éí ooljééʼ chahałhééł nadzá wolyé, díí éí ooljééʼígíí bicháʼahaʼohígíí biniiná dooʼooljééʼ yiigááłdaʼ naʼhalin, 0% ooljééʼ yiitʼį́ʼ łééh. Ooljééʼ dah yiitʼą́ yiilééhgo éí ooljééʼígíí bicháʼahaʼohígíí nishtłʼáhjigo yiilééh (Chahałhééł yiichʼį́ naadaałgoʼ éí cháʼahaʼohígíí nishnáájiʼgo łeeh), 1–49% ooljééʼ yiitʼį́ʼ łééh. Ooljééʼ nitʼą́ą́ nádaałgo éí tʼáá ałnį́į́h dooʼbicháʼahaʼoh hólǫ́ łeeh (nishtłʼahjigo), 50% ooljééʼ yiitʼį́ʼ łeeh. Ooljééʼ nitʼą́ą́ hanádzá yiilééhgo éí ooljééʼígíí bicháʼahaʼohígíí nishtłʼahjigo yiilééh áádóó 51–99% ooljééʼ yiitʼį́ʼ łeeh. Áádóó hanííbą́ą́zgo éí ooljééʼígíí nimaasgo siʼą́ą́h łeeh áádóó éí tʼáá beeʼhózinigoʼ siʼą́ą́h łeeh. Ooljééʼ łahjigo nádaałgo éí ooljééʼ bicháʼahaʼohígíí nishnáájigo yiilééh, 51–99% ooljééʼ yiitʼį́ʼ łééh. Áádóó ooljééʼ chahałhééł nadahgoʼ éí ooljééʼ bicháʼahaʼohígíí ałnį́į́h doo yiilééh, nishnááhjigo cháʼahaʼohígíí yiilééh áádóó 50% ooljééʼígíí yiitʼį́į́h łeeh. Áádóó éí ooljééʼ dah yiitʼą́ yiilééhgoʼ éí ooljééʼígíí bicháʼahaʼohígíí nishnáájigoʼ yiilééh, 1–49% ooljééʼ yiitʼį́ʼ łeeh. Áádóó éí ooljééʼ chahałhééł nadah (0% yiitʼį́ʼ łeeh), áádóó éí beeʼhánaaʼholzhiish.

(1) – ooljééʼ chahałheeł nadza

(2) – dah yiitʼą́

(3) – ooljééʼ nitʼą́ą́ nádaał

(4) – ooljééʼ nitʼą́ą́ hanádzá

(5) – hanííbą́ą́z

(6) – ooljééʼ łáhjigo nádaał

(7) – ooljééʼ chahałheeł nadah

(8) – dah yiitʼą́

(9) – ooljééʼ chahałheeł nadza

Ooljééʼ naʼiichʼąh (Jóhonaaʼéí naʼiichʼąh)

Jóhonaaʼéí, Nahasdzáán, áádóó Ooljééʼ ałkéé nikááhgo éí Ooljééʼ naʼiichʼąh. Nidaʼałkááʼiʼ adaʼnį́į́hgo éí Ooljééʼ tʼáá ałahájíʼ naʼiichʼąhgo átʼé, ooljééʼ chahałyeeł nadááhgo éí ooljééʼígíí Jóhonaaʼéí dóó Nahasdzáán bitáʼgiʼ anádahgo biniiná ooljééʼ dooʼyitʼį́į́hdaʼ (Ooljééʼ bicháʼahaʼohígíí nahasdzáánígíí bichʼį́ʼgo siʼą́ą́h nigiʼ biniiná, ooljééʼ dooʼyitʼį́į́hdaʼ). Áádóó hanibaasgo éí Nahasdzáánígíí Jóhanaaʼéí dóó ooljééʼ bitáʼgiʼ anádahgo biniiná ooljééʼígíí naʼnííbaas nilį́į́h łeeh. Ooljééʼ dóó Jóhonaaʼéí iichʼąhgo éí Nahasdzáán bikáaʼgi yiitʼį́ʼ yiilééh; ooljééʼ bichaʼahaʼoh nahasdzáán bikʼíʼjigo yiilééh. Jóhonaaʼéí dóó ooljééʼ ałgáá naaniilgo, Jóhonaaʼéíʼígíí yéigo atiis áníłtso akóndiʼ nizaadi siʼą́ą́hniʼígíí beeʼ ałtsiisíʼ naʼhalin; háídaʼlé yiiʼnééłį́į́hgo ooljééʼ beeʼniłtsóʼ naʼhalin. Nidaʼałkááʼiʼ éí Ooljééʼ dóó Jóhonaaʼéí biangular diameter (Adóóléʼé nimaazígíí bibąąhgo ániłtsóʼígíí baʼyáʼatíʼgo oolyé) asdą́ą́ ałhééʼniiłtsóʼ; éí biniiná Ooljééʼ dóó Jóhonaaʼéí iichʼąhgoʼ ooljééʼígíí jóhonaaʼéí yiidahgo iigáá áádóó jóhonaaʼéíʼígíí anéʼdę́ę́h yiilééh, áádóó jóhonaaʼéíʼígíí haʼdaniiłtsógo tʼéiyá yiitʼį́ʼ łééh^[1]. Naaná jóhonaaʼéí dóó ooljééʼ iichʼąhgo, ooljééʼígíí jóhonaaʼéíʼígíí ałtsóʼ yiichʼą́ą́h iigáá, áádóó jóhonaaʼéí bishándiinígíí ooljééʼ biangular diameter bibąąhgo yiitʼį́ʼ łeeh.

1999 biyihah yę́ędą́ą́ʼ jóhonaaʼéí azhchʼąhgo éélkid. Díí éélkidígíí néélį́į́hgo, Ooljééʼ dóó Jóhonaaʼéí biangular diameter ałhééʼniiłtsó naʼhalin, akondiʼ Jóhonaaʼéíʼígíí yéigo nitságo átʼé áádóó Ooljééʼígíí ałtsíísigo átʼé.

Nidaʼałkááʼiʼ daʼnį́į́hgo éí Nahasdzáán bigravityígíí ooljééʼ nahasdzáán yiichʼį́ʼgo yooʼdzį́į́s háʼzhóʼóʼgo^[2], áádóó díí biniiná ooljééʼ biangular diameter nitsá yiilééł. Naasdiʼ ákwiishį́į́h damíiltsoh nahahgo jóhonaaʼéí dóó ooljééʼ naʼiichʼąhgo ooljééʼ biangular diameterígíí yéigo nitsá doolééł áádóó jóhonaaʼéí bishándiin dooʼyiitʼį́ʼ daʼdoolééł. Áádóó 600 míiltsoh nahah naasdiʼ, ooljééʼ biangular diameterígíí doo jóhonaaʼéí ałtsó ninéídiiłį́į́hda doolééł, jóhonaaʼéíʼígíí tʼááłáʼ dooʼyiitʼį́ʼ doolééł. Díí éí jóhonaaʼéí biangular diameter tʼáá dooʼłáhgo azáágo, ládą́ą́ (díí éí daʼtsʼíʼígíí tʼáá haníʼ, baʼnitsáhkéésígíí) ^[3].

Yágháhoníkáángoo ałnaadáʼ tʼahíʼ ooljééʼ yééʼtʼá

Yas Niłtsʼéés 02, 1959 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Biʼééʼ Łichííʼí Bikéyahdę́ę́go yágháhoníkáángoo ałnaadáʼ tʼahíʼígíí yiidéíʼdéízhchiid áádóó Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ Luna program wolyéego ooljééʼ yéétʼá. Díí éí doo bílaʼashdlaʼíłá naayáʼdaʼ. Yágháhookáán biyiidi natʼáʼiʼ Lunnik 3 wolyéígíí éí ooljééʼ binéʼdę́ę́go iiʼiiskid, áádóó Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ Lunnik 9 éí ooljééʼ yiikáági néézdáh. Áádóó Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ Lunnik 10 ooljééʼ yiinastʼá (áłtsé ákwii tʼéigo, iiʼiilá). Biʼééʼ Łichííʼí Bikéyahdę́ę́go łaʼ Ooljééʼ yiikááʼ nandahí adaʼyiilá, díí éí Ooljééʼ yiikááʼ nandahí Lunokhod wolyé nitʼę́ę́h áádóó díí éí ooljééʼ bikáágo naaswod, díí éí Ooljééʼ yiikááʼ nandahí Apollo 11 wolyéígíí neezdaʼ dooʼbikʼíʼjį́ʼ (Yaʼiishjááshtsoh 20, 1969go yoołkaałgo Apollo 11 ooljééʼ yiikááʼ neezdah yę́ędą́ą́ʼ éí bílaʼashdlaʼii ooljééʼ yiikáá naayá, Wááshindoon Bikéyah Ałhidadiidzooígíídę́ę́go bílaʼashdlaʼí wótááhgóó ałnááʼáłtʼahí ákwiiʼdaʼiilá). Áádóó éí bikéí doo éí Biʼééʼ Łichííʼí Bikéyahdę́ę́ʼgo Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ Lunnik 16, Lunnik 20, dóó Lunnik 24 bidaʼdéíshchiid áádóó ooljééʼ biłéézh niʼnádah yiizhjáá (300 grams ánéelą́ąʼgo).

Wááshindoon Bikéyah Ałhidadiidzodę́ę́go Ranger Program wolyéego aalyá, iidą́ą́ Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ Ranger wolyéígíí adahʼeeltsʼid ooljééʼ bikáájiʼ. Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ Ranger 7, 8, dóó 9 éí tʼáá dooʼadahʼaaltsʼidaʼ. Áádóó Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ Lunar Orbiter, ashdlaʼgo Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ daʼdéízniil ooljééʼ bikáaʼgi, 1966–1967 biyihah yę́ędą́ą́ʼ. Áádóó díí Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ daʼdasníílígíí éí ooljééʼ bikáaʼgi kéyah ánólinígíí naaltsoos bikáaʼgi neezhchʼáá. Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ Ranger Program bikéídoo éí Surveyor wolyéego anaalyá áádóó éí chooʼį́į́hgo beeʼooʼnishgoʼ nahónaadi.

Wótááhgóó ałnááʼáłtʼahí Hastiin Buzz Aldrin ooljééʼ yiikááʼ naayáʼ: Ooljééʼ yiikááʼ nandahí Apollo 11 biłnaastʼá. Yaʼiishjááshtsoh 20, 1969 biyihah yę́ędą́ą́ʼ ákwii daʼhótʼį́į́hdi.

Wááshindoon Bikéyah Ałhidadiidzodę́ę́go Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ Clementine dóó Binááʼádaałtsʼózí Dineʼé Bikéyahdę́ę́go Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ Hiten dóó Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ Selene, áádóó Tó Wónaanídi Bilagáana Bikéyahdę́ę́go Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ Smart 1, Tsiiʼyishbizhí Dineʼé Bikéyahdę́ę́go Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ Chang'e 1 áádóó Tó Wónaanídę́ę́ʼ Bitsįʼ Yishtłizhii Bikéyahdę́ę́go Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ Chandrayaan-1. Tʼáá átʼé ooljééʼ yiichʼį́ʼ Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ yídéídiichʼiid, ooljééʼ naalkáá biniiyéʼ áádóó tó bisiil adaʼtsíʼ ałdóʼ hólǫ́ ooljééʼ bikáaʼgi háʼniihgoʼ naalkáá. 1973 biyihah yę́ędą́ą́ʼ akéídiʼ bílaʼashdlaʼii ooljééʼ Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ yiichʼį́ʼ yiidéídeezhchiid.

Biniʼantʼą́ą́tsoh 2005 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Wááshindoon Bikéyah Ałhidadiidzodę́ę́go NASA wótááhgóó ałnááʼáłtʼahí ooljééʼgo doogááł haʼnį́į́hgo yééʼhadasdzíí, díí éí 2018go ákwii doonííł.

Biniʼantʼą́ą́tsoh 2009 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Tó Wónaanídę́ę́ʼ Bitsįʼ Yishtłizhii Bikéyahdę́ę́go, Yágháhookáán biyiidiʼ natʼáʼiʼ Chandrayaan-1 tó ałchį́į́hdiʼgo hadeilį́į́ ooljééʼ bikáaʼgi^[4]

bitsʼą́ą́dóó ééhózinii

^ Espenak, F. (2000). "Solar Eclipses for Beginners". MrEclipse. https://www.mreclipse.com/Special/SEprimer.html. Biniʼantʼą́ą́tsózí 08, 2010.
^ Lambeck, K. (1977). "Tidal Dissipation in the Oceans: Astronomical, Geophysical and Oceanographic Consequences". Philosophical Transactions for the Royal Society of London. Series A, Mathematical and Physical Sciences 287 (1347): 545–594. doi:10.1098/rsta.1977.0159. http://adsabs.harvard.edu/abs/1977RSPTA.287..545L. Biniʼantą́ą́tsózí 08, 2010.
^ Thieman, J.; Keating, S. (2 May 2006). "Eclipse 99, Frequently Asked Questions". NASA. https://web.archive.org/web/20070211120127/http://eclipse99.nasa.gov/pages/faq.html. Biniʼantʼą́ą́ tsózí 08, 2010.
^ Detect soil "wet" on the moon. Biniʼantʼą́ą́tsózí 08, 2010.

Yágháhookáán biiʼ Hólónígíí

Jóhonaaʼéí	Mókiwii	Biinis	Nahasdzáán Ooljééʼ	Máaz	Séwes	Jíbitoo	Séetin	Yoowéinis	Néʼtoon	Tłóotoo	Haʼooméya Maakiimaakii	Ééwis

[1] Espenak, F. (2000). "Solar Eclipses for Beginners". MrEclipse. https://www.mreclipse.com/Special/SEprimer.html. Biniʼantʼą́ą́tsózí 08, 2010.

[2] Lambeck, K. (1977). "Tidal Dissipation in the Oceans: Astronomical, Geophysical and Oceanographic Consequences". Philosophical Transactions for the Royal Society of London. Series A, Mathematical and Physical Sciences 287 (1347): 545–594. doi:10.1098/rsta.1977.0159. http://adsabs.harvard.edu/abs/1977RSPTA.287..545L. Biniʼantą́ą́tsózí 08, 2010.

[3] Thieman, J.; Keating, S. (2 May 2006). "Eclipse 99, Frequently Asked Questions". NASA. https://web.archive.org/web/20070211120127/http://eclipse99.nasa.gov/pages/faq.html. Biniʼantʼą́ą́ tsózí 08, 2010.

[4] Detect soil "wet" on the moon. Biniʼantʼą́ą́tsózí 08, 2010.

[1]

[2]

[3]

[4]