Dééł
(Hoz, [1] Naalʼeełii jádí [2])
Dahináanii Chess rat45.svg NaaldeehiiChess rat45.svg Bidoh DahólónígííChess rat45.svg Bikʼiiz NaakiígííChess rat45.svg Bííghą́ą́stsʼǫǫd DahólónígííChess rat45.svg Bitsiitsʼiin DahólónígííChess rat45.svg Bíígháán DahólónígííChess rat45.svg Biyaatsʼiin DahólónígííChess rat45.svg TsídiiChess rat45.svg Tsídii ndaatʼáʼiiChess rat45.svg Yótʼáahdi tsídiiChess rat45.svg Dééł dóó Tóidoozohii Ndahalinígíí Chess dat45.svg


Dééłdaashiyishí


Dééł


Déłí (bítááʼ łichíʼígíí)



Déłí bitsiiyah łigaaígíí



Déłí bitsiiʼ halchíʼígíí



Nahatʼeʼiitsoh Bikéyahdę́ę́ʼ déłí





Dééł dinilbáhígíí



Dééł binátsįʼgoʼ hólóní



Náátsʼózídę́ę́ʼ dééł



Tó wónaanídę́ę́ʼ dééłbáhí



Dééł bikʼos łigaaígíí



Dééł bikʼos łizhinígíí



Dééł binákʼeeh naʼígaaígíí



Tóniłhę́ęshii




Hakʼaz dééł





Tsiiyázhí


Dééł éí yótʼáahdi tsídii dah yikahjí atah daasdzoh, áádóó éí nahasdzáán tʼáá siʼą́ą́ ńtʼę́ę́ʼ bikáaʼgi dahólǫ́, tʼáá hazhóʼó Shádiʼááhjí kéyah yistinígíí dóó Shádiʼááhjí kéyah dah siʼánígíí — áadi éí ádaadin. Hoz ałdóʼ jiníí ńtʼę́ę́ʼ. Ndaʼałkaahí dóó ééʼdeetįįhii éí "Gruidae" deiłníigo dayózhí.

Díí ndaatʼáʼii éí bijáád dóó bikʼos nineez, áádóó éí táłtłʼááh álééh ndahalin. Dééł éí 35–65di asdzoh ádaníłtso łeh.

Dééł éí nahasdzáán bikáaʼdi 15 ałʼąą ádaatʼéego hólǫ́.

Diné Bikéyahdi dééł dahólónígííEdit

Diné Bikéyah bikáaʼgi dééł dahólónígíí éí naaki ałʼąą átʼé: "Grus americana" wolyéhígíí dóó "Grus canadensis" ( Déłí).

"Grus americana" éí 5 adéesʼeez (bílaʼashdlaʼiigi) áníłtso, 17 dahidídloʼ áníłdáás; díí dééł éí łigai, bítááʼ éí łichííʼ. Łóóʼ dóó chʼał éí yilghałgo naaghá; chʼosh dóó dzidzé yázhí yildeeł ałdóʼ.





 bitsʼą́ą́dóó ééhózinii

  1. ^ Díí bízhiʼ éí 1912 yę́ędą́ą́ʼ naaltsoos ályaaígíí bitsʼą́ą́dę́ę́ʼ; éí naaltsoos bikáaʼgi éí kótʼéego akʼeʼeeshchį́: qŏz
  2. ^ Powell, P., K. Benally, P.A. Thomas. Chʼał Tó Yiníloʼ. Salina Bookshelf. Kinłání Dookʼoʼoosłííd Biyaagi, Hoozdo Hahoodzo: 2006.